Meséljen magáról, mióta él Nagyhegyesen? Mivel foglalkozik pontosan? 
 
Nagyváradon születtem, ott nőttem fel. 1992-ben jöttem át a feleségemmel Magyarországra és 2000-ben költöztünk Nagyhegyesre, több mint 20 évvel ezelőtt. Gyógyászati cipők készítésével és cipők javításával foglalkozom. Ortopéd cipész vagyok. 
 

Miért választotta ezt a hivatást? 
 
A nagyapám és az apám is cipész volt, így én is cipész lettem. Ott nőttem fel a helyi cipészetben, mondhatni örököltem a szakmát tőlük.
 
Hogyan tanulta ki a szakmát? 
 
A tíz osztály elvégzése után, ami az itteni általános iskolának felel meg, elmentem a nagyváradi szakiskolába. Ott végeztem el az elméletet és a gyakorlatot. Három hónap volt az elméleti oktatás és egy év a gyakorlati idő. A végén volt egy vizsga, ahol elő kellett állítanom egy cipőt és azt osztályozták, az alapján lettem cipész. Erről kaptam a szakmai oklevelem.  
 
Mióta foglalkozik a cipők készítésével? 
 
1986 óta. Akkor végeztem el a cipőgyártói képesítést. Utána 1991-ben leraktam csizmadiaságból a mestervizsgát. Csak akkoriban még nem azt mondták rá, hogy mestervizsga, hanem kisiparosi engedély. Régen nem lehetett vállalkozó senki, csak az, akinek megvolt ez az engedélye. De ma már nincs ilyen, megszűnt a csizmadia szakma. Nagyváradon mindvégig a helyi szövetkezetben dolgoztam, ahogy az ott végzettek többsége is. Méretre készítettünk cipőket, kézzel. Magyarországon kezdtem el foglalkozni gyógycipőkkel. Több cégnél is dolgoztam, de egy ideje már válallkozó vagyok.

 

Milyen folyamatokból áll egy cipő elkészítése? 

 

Először pontos méretet veszünk a lábról. Ezután kezdődik a mintakészítés. A kész minta alapján kiszabjuk a bőrből a szükséges anyagot, annak széleit leélezzük, majd összeragasztjuk, összevarjuk és így készül el a cipő felsőrésze. Utána kaptafát készítünk a méret alapján, majd az elkészült felsőrészt fára foglaljuk. Ezt követően rámázzuk, talpaljuk, sarkaljuk. Végül mielőtt teljesen kipucoljuk, kivesszük belőle a kaptafát. Nagyvonalakban ennyi. Ez átlagosan három nap, viszont ehhez hozzáadódik a száradási idő, ami lehet akár egy hét is.  

 

Amióta a szakmában dolgozik, mennyit változtak a cipőkészítéssel kapcsolatos igények?
 
Hát elég sokat. Amikor kezdtem, még sokkal nagyobb volt a bőrcipőkre az igény. Manapság a kínai cipőket veszik inkább, mert azok jóval olcsóbbak. Régen az emberek rendeltek egy cipőt és azt hordták évekig. Akkor még ment a cipőjavítás is, mert a bőr cipőket lehet javítani. Emellett horribilisen felmentek az anyagárak. Régen Magyarországon is gyártották az alapanyagokat, most már mindent külföldről hoznak be. A magán cipőmegrendelések ugyan megszűnni nem szűntek meg, csak nagyon megcsappant az igény rájuk. Kevés ember teheti meg, hogy kézi készítésű bőrcipőt vegyen, de a nagyobb városokban azért még van valamennyi kereslet.



Mi a helyzet a gyógyászati céllal készülő cipőkkel? 
 
Az ortopéd cipők helyzete annyival másabb, hogy az állam támogatja egy bizonyos százalékkal. Emiatt nem olyan sok az önrész, amit a vevőnek ki kell fizetni. Viszont az állam nem emelte a támogatást közel tíz éve. Az árak emelkednek, a munkabérünk pedig stagnál, mert ugyanannyi maradt a bevétel, mint régen.  Nem lehet tudni mi lesz. Beteg lábak mindig is voltak és lesznek is, egy ideig még biztosan menni fog az ortopéd cipők készítése, de én már valószínűleg az utolsó generációk közé tartozom. 
 
Mit gondol, mennyi cipészmester lehet még az országban? Van aktív oktatása a szakmának? 
 
Nem tudom pontosan mennyien lehetünk még. Az biztos, hogy a létszám egyre jobban csökken.  Elég kevés a szakember már. Tudomásom szerint utánpótlás oktatás nincs, de igény sincs rá igazán. A fiatalok ma már nem akarnak cipésznek menni, vagy ehhez hasonló kézműves szakmát választani. 
 

Kinek ajánlana kézzel készített gyógycipőt? 
 
Aki a lába miatt egészségügyi problémával küzd. Fel kell keresni egy ortopéd orvost, aki majd megállapítja számára a megfelelő megoldást. A láb fájdalma az egész testre hatást gyakorolhat. Egy rossz cipő pedig sok fájdalmat okozhat. Ezért érdemes odafigyelni az utaló jelekre.